Jud Meyrin – A múlt bűnei

Sziasztok!

Jud Meyrin, azaz Megyeri Judit első regényét olvastam el nemrégiben. Már nagyon kíváncsi voltam rá. Sokszor szembejött velem a különbőző oldalakon, de igyekeztem kerülni minden részletet és információt róla, hogy teljesen ismeretlenül vághassak bele a könyvbe 🙂

Annyit elárulok így beharangazóként, hogy eddig a négy könyv közül nekem valamiért most ez a kedvencem 🙂 Bár szerettem a Rózsakői rejtélyek első és második részét, illetve a Lowdeni boszorkányhajszát is, de valamiért Fanny és Alexander története teljesen beszippantott és minden nap alig vártam, hogy olvashassam a könyvet. 

Fülszöveg: 

Egy csók, aminek meg sem kellett volna történnie, és egy tragédia, ami mindent megváltoztatott.

James, Fanny kedvese eltűnik egy viharban, és többé nem kerül elő.

Tíz évvel később a nő Ivybridge-ben, az álmos dél-angliai kisvárosban él. A múltat már réges-rég mélyen eltemette magában, egy nap azonban holttestet találnak a falu patakjában. A nyomozást Alexander, James bátyja vezeti. Fanny azóta a végzetes, tóparti este óta nem látta a férfit, mégsem tudta elfelejteni őt és a csókjukat. Alexander felbukkanása pedig mindent felkavar.

Alexander is sóvárog Fanny után, de küzd az érzés ellen. Próbál inkább a szövevényes ügyre koncentrálni, ami egyre veszélyesebbé és személyesebbé válik. Meg tud küzdeni Fanny és Alexander a gyilkossal, aki jóval közelebb van hozzájuk, mint hitték? Megbirkóznak az egymás iránti, ellentmondásos érzéseikkel?

Vagy a múlt végleg tönkreteszi a jövőjüket?

A múlt bűnei az angliai Ivybridgeben játszódik nagyrészt, Fanny lakóhelye pedig annyira előttem volt, hogy legszívesebben odaköltöztem volna hozzá 🙂 szuperek voltak ismét a leírások a helyszínekről.

A történet és benne a krimi szál nekem nagyon bejött, és bár itt ott volt egy icipici hiányérzetem, de a ritmusa és gyorsasága teljesen magával ragadott, ahogy pörögtek az események. 

A romantikus szál is rendben volt szerintem, pont annyi volt, hogy nem nyomta el a történet krimi részét, de mégis egy kis fűszert rakott bele. 

A kivételes esetek közé tartozik ahol a női karaktert most jobban bírtam mint a férfit 😀

Összeségében minden apró hiányosságával is imádtam ezt a töténetet és simán mégegyszer ennyit olvastam volna róluk. Annyira el lett találva az a tempó, amit kedvelek és amire pont akkor szükségem is volt egy könyvtől, hogy csak hálás lehetek Juditnak, hogy megírta. 

Nálam 5/5, szerettem Fanny és Alexander történetét és bátran ajánlom mindenkinek aki szeretne egy jó kis krimi történetet olvasni és kikapcsolódni, kiszakadni a mókuskerékből. 

Kedvenc részek:

„– Talán csak egy szerencsétlenül járt turista volt.
– Betört koponyával, egy vasmacskával a lábához kötözve? Kétlem.”

„A barátnője csak nevetett a felháborodásán.
– Nem tettem volna, ha nem épp a bejárati ajtóm előtt csináljátok.
– Semmi sem történt!
– Hát hogyne… Nem a keze volt a pólód alatt, csak a szemem káprázott.”

„– Az a bökkenő, hogy több teóriám is van – szólt Alexander savanyúan. – De úgy tűnik, hogy nem kezdővel van dolgunk.
– Ugyan – legyintett Anna –, mindenki, aki látott néhány CSI epizódot, tudja, hogy fenyegető levelet nem írunk csupasz kézzel.”

Az írónő oldalát itt találjátok: https://www.facebook.com/megyerijudit