Karl May – Az Ezüst-tó kincse
Igazság szerint én gyerekkoromban nem a regénnyel kerültem kapcsolatba, hanem a társas játékkal. Nagyon szerettem vele játszani, bár sajátom nem volt. Így megfogadtam, ha egyszer lesz alkalmam szerzek egyet magamnak. Nos ez pár éve valósult csak meg, egy újabb kiadást sikerült megvennem. Az első kiadás ugyanis 1986-ban volt, természetesen a játék és minden tartozéka ugyanaz, csak kicsit élénkebb színekkel rendelkezik.
Innen indult az ötlet, hogy el kellene olvasni a könyvet. Nagyon régóta megvan már a könyv, nem is emlékszem kitől, vagy hogyan sikerült ezt a képen is látható, eléggé saláta állapotú példányt megkaparintani.
A regényt először 1894-ben adták ki, de azóta számos alkalommal megjelent már. Ifjúsági regényként tartják számon, de én nem bánom, hogy csak most, felnőtt fejjel olvastam el. Engem így is teljesen magával rántott ez a vadnyugati, indiánokkal, banditákkal és vadászokkal teli világ. Megismerkedhetünk a regényben a híres Winnetou-t, Old Shatterhand-et és Old Firehand-et.
Mellettük persze sok más szereplő is felbukkan és ha kedvencet kéne választanom nehéz lenne, mégis talán Droll nénit és Nagy Medvét mondanám. És bármily hihetetlen még a banditákat is sikerült megkedvelni. 😀 Egy egész kalandsorozaton vehetünk részt, végig követhetjük hőseinket az egész vadnyugaton át, ahol hol a banditák, hol pedig a jó fiúk kerülnek közelebb az Ezüst-tó kincs megszerzéséhez.
A regényt 1962-ben filmesítették meg, ami akkoriban igen nagy szabású filmnek számított. Az utána következő években, még sok más Karl May regényt elevenítettek meg,, amik bár nem értek el akkora sikereket, de így is nagyon sok rajongóra tettek szert.
Tudom a mai felgyorsult világban, ahol az izgalmasabbnál izgalmasabb könyvek, hihetetlen grafikával és élethűen megalkotott játékok, 3D és 4D-s mozi élmények várnak ránk, az itt felsorolt könyv, film és társas már nem rúghat labdába sokaknál.
Én mégis teszek egy próbát és ezeket ajánlom mindenkinek, gyerekeknek, felnőtteknek, családoknak. Ezek is tudnak ugyanolyan jó élményt nyújtani, ha nem jobbat.
Nálam 5/5 volt. Kedvenc idézetet nem tudnék választani, az egész 🙂
És hogy a regénybeli indiánokat idézzem “ Uff, én beszéltem”